2014.okt.25. Országos Női Konferencia -
K.L.O.K.
Ő felülmúlja minden álmom...
Különleges cím-
különleges konferencia. A konferencia címe is rendkívül várakozás-telivé tett.
Több hónappal előtte tudtam róla, és már a konferencia léte, a címe is izgalomba
hozott. Már nyáron eldöntöttem, hogy elviszem ide kis-tini lányaimat is. Hosszú
évek óta nem jutottam el ilyen összejövetelre a folyamatosan bővülő családunk
mozgalmas feladatai között.
Apa vállalta a
fiúkat, ők addig állatkertbe mentek...
Október vége volt,
bár tartottam tőle, hogy pocsék időjárás lesz, de, persze csodaszép nap lett.
Jóval korábban érkeztünk, mivel egy egyszerű szolgálatot is vállaltunk, de már
9- kor is nagy volt a nyüzsgés a Lurdy Ház első emeletén. Micsoda helyszín!
Sose gondoltam volna, hogy egy bevásárlóközpont megszentelt hellyé válhat. Hát
persze. Ő felülmúlja minden álmom...
Több mint 1000 résztvevő
Mire 10 előtt
elfoglaltuk a helyünket, már szinte dugig volt a terem, több mint 1000
résztvevőt vártak az alkalomra. Finom organzás díszítések, illatos- szép
hölgyek mindenütt. A szolgálók között voltak férfiak is, ünnepélyesen
felöltözve fogadtak minket.
A hölgyek lelkesek,
várakozók, mosolygósak. Néhányuk arca sok év távlatából éled újra. Persze
vegyes érzéseket keltenek. Itt az idő, feldolgozni a múltat, erőt venni
magamon, odamenni, és dönteni a szeretet mellett, vagy felújítani a közös
szeretetet. Már a kezdés előtt imádságot kapok egy régi ismerőstől. Ezen
keresztül is érzem, sok tag közös remegő imádsága itt lebeg a helyszín
felett...
A megnyitó
imát az MPE elnöke, Pataki Albert vezeti, Eszterről beszél, aki egy idegen
hatalom fogságban csodás egzisztenciális felemelkedést átélve megéli: Isten
valóban felülmúlja minden álmát. Ez a felemelkedés azonban azzal a
meghatározott céllal történt: hogy az ő bátorságát felhasználva szabadíthassa
meg az ő népét Isten. Az üzenet velős,
ereje van.
A dicsőítő csapat
hölgyekből áll, még a férfiasabb hangszereket is ők idomítják. Érdekes látvány,
jól összeszokott csapatnak tűnik, élvezhető a játékuk. Néhány dal után már
valóságosan érezhető Isten ereje, átadom magam az Ő jelenlétének. Fényes,
különleges zászlókkal többen zászlóznak is. Örömmel, mint egy kisgyermek. 
Úgy tűnik,
a szervezők szeretnek ajándékozni, mert sok humoros ötlettel állnak elő és a
legkülönbözőbb csoportokat megcélozva ajándékokat osztanak ki. Van olyan, aki
azért kap ajándékot, mert narancssárga zoknit visel, s van, aki azért, mert
annyira felkészült a mai napra, hogy retiküljében, a papír zsebkendőn túl
fényképezőt, szemspirált és kézfertőtlenítőt is magával hozott. Az ajándékok
özöne még nem ér véget: Elizabeth is színre lép- miután őt, a férjét és a
magyarországi Lydia szerkesztőjét is bemutatják- és minden 20 év alatti
résztvevőnek személyesen adja át a „Poros úton mezítláb” című könyvét. A
lányaim repesve jönnek vissza a helyükre a finom rózsaszín borítós könyvvel.
Elizabeth Mittelstaedt
Elizabeth Mittelstaedt. Egy hölgy, akit annyi éven át láthattam a Lydia
magazinok utolsó oldalain... Egy hölgy, akiről eddig nem is tudtam, hogy magyar
származású. Egy hölgy, aki írásaival vissza- visszatér mindig a szülőföldjére
is. És kibontakozik előttünk az élete: Vajdaság, a gyermekkor világa. A viharos
tinédzserkor. Esküvő. Viszontagságos lakhelyváltások sorozata (17-szer
költözködött!). Betegségek (egy orvosi
műhiba is!). Kétségbeesések és szabadulások. Megbocsátások és elengedések. Így bontakozik
ki Elizabeth különleges elhívása is: ceruzává válni Isten kezében... Egy hölgy,
aki viszontagságai ellenére (vagy miatt? betöltötte az elhívását: létrehozta Európa
legnagyobb keresztény női magazinját, 17 könyvet írt, s felmérhetetlen hatással
van az írásain keresztül ezrek életére.
Elisabeth tanít. Két nőről, akiknek az élete tragikusan és
elválaszthatatlanul összefonódott, és akikről ma is csak a másikkal való
kölcsönhatásban beszélünk. Délelőtt Ruth mellé telepszünk le, délután Naomival
sírunk. Bár Ruthról és Naomiról tanít, de időről időre visszakanyarodik a saját
életének kritikus állomásaihoz, melyben néha hibázott, máskor pedig Istenre
figyelő volt. Élt, mint mindannyian élünk: egyszer győztesen, máskor
bukdácsolva, mégis mindig Isten tenyerén. Ruth és Naomi életébe belecsöppenünk,
amíg hallgatjuk Elizabethet. Mintha személyes jó ismerősei volnának, olyan
részletességgel mesél az életükről. Ruthról, akinek nem jutott valami fényes
örökség: az ük nagyanyja fordult vissza Sodoma felé, s vált sóbálvánnyá, s az ük
nagyapja Lót volt, akinek saját leányától született Moáb, Ruth dédnagypapája. Nem
tetszik az örökséged? Nem kell, hogy meghatározza a jövődet! Szól az első
erőteljes üzenet. Moáb földje a fájó múlt, Betlehem mezői a reményteljes jövő.
De eleinte csak a mező maradékai jutnak a két asszonynak. Te mit érzel? Neked
is csak a maradék jut? Ruth úgy érezheti, Isten félretette őt. Igen,
félretette, de az Ő céljaira. Addig pedig várakoztatja. Nem váratna Isten,
ha nem kellene valamire várnod. A várakozás alatt munkál ki Isten bennünk
mélyebb hitet, mélyebb bizalmat, mélyebb irgalmat, mélyebb gyógyulást.
Boáz Jézus
előfutára. Ő úgy jön, mint megváltó ebbe a helyzetbe. A megváltó Boáz menyasszonyának tekinti
Ruthot. A Megváltó Jézus menyasszonyának
tekint téged és engem. A Bárány menyegzőjén elénk áll a Megváltó: „Szabad
egy táncra?”
...Ebédidő. Mindenki maga keres valami finomat a ház étlapjai vagy
saját szendvicsei közül. Van idő találkozni, örülni egymásnak, Elizabeth
könyvét dedikálni. Jóérzéssel ülünk vissza a helyünkre...
Délután Naomi élete bomlik ki előttünk. Naomi a férjével Elimélekkel
idegen földre megy: Moáb felé. Nagy hibát követnek el ezzel és nagy árat is
fizetnek. - Elisabeth lába is görbe útra tévedt tini korában, s nagy árat is
fizetett. Ez élete „Holt tenger élménye” volt. - Naomiék útjába esik a Holt
tenger. A tenger, amelyből a benne esszenciálisan jelenlévő sók miatt nem lehet
inni, amelyben nem lehet úszni sem, de amiben le sem süllyedhet az ember.
A te Holt tengeri állapotodban, - amely lehet válás, veszteség vagy betegség-
nem
fogsz elsüllyedni, mert Isten irgalma, kegyelme fenntart. Naomi Moáb
földjén mérhetetlen személyes veszteséget él át: elveszíti a férjét és két fiát
s ezzel minden megélhetését is. De a reményét nem! Isten hűségének sugarát
meglátta. Te is kapsz Isten hűségének sugarából, akármilyen problémával
állsz szemben.
Naomi elindult Betlehem felé. Tett valamit. Fel kell, hogy állj!
Naomi felkelt, és háta mögött hagyta a fájdalmát. Hazaérve szembe kellett
néznie a szégyenével. Szembe kellett néznie az emberekkel is. Ez nem volt
könnyű. Új, beszélő nevet választ magának: nem vagyok boldog (Naomi); a nevem
keserű (Mára) De Ruth szívesen volt vele: nem lehetett keserű!- érvel
Elisabeth. Egy keserű emberrel nem töltünk szívesen időt!
Ruth „visszavásárlásával” Naomi is újra családba került. Isten
visszavásárol téged, és az elveszett éveket. Továbbléptet a jövőbe.
Jézus családfája indult el Ruthtól Naomi segítségével. Obedet az ölébe veszi,
dajkálja. Azt az Obedet, akinek a neve: „Imádó”
Isten fel tud használni minden rossz döntést a végső jó érdekében.
A tékozló fiú története összecseng Naomiéval. A rossz döntései miatt
mellőzte az atyai házat. A rossz döntéseid miatt mellőzöd Isten házát? Sose
félj visszatérni, Isten vár, hogy felöltöztessen irgalmával és nagy ünnepet
rendezzen neked. A visszatérés ára a személyes megbánás és a megbocsátás.
Dönteni kellett Elisabethnek is, hogy megbocsát önmagának és az őt kihasználó
személynek. El kellett engednie az „áldozat”mentalitást. Ezzel megszabadult az
önsajnálattól. Engedd el a vádlást és a bűntudatot! Ha a fájdalmad átadod
Istennek, Isten megváltó áldássá fordítja azt.
Nagy szükségünk van egymásra. Mi nők ne irigykedjünk egymás ajándéka
miatt! Örüljünk egymás sikereinek!
Mindenkinek személyre szabott elhívása van. Ha balettcipőt kaptál,
táncolj benne, ha favágócipőt, vágj fát! Az a cipő, amit neked csinált
Isten, az másra nem illik.
Nálad lehet a kulcs egy másik ember sikeréhez is. Naomi és Ruth is
győztesen állt fel, mert támogatták egymást. Támogassuk egymást!
Elizabeth, aki eddig kézen fogva vezetett minket, lassan átengedi a
szót. Élvezte, hogy taníthat, mi is élveztük ezt az utazást téren és időkön
keresztül a szívünk bugyrain át- Isten szeretetéig.
Aztán egy férfi áll fel. Belül azt mondom: Végre! Igen, szükségünk van
egymásra nem csak nőknek a nőkre, hanem nőknek a férfiakra , - és viszont- is.
Pintér Imre megérintődött szívvel, de markáns vezetéssel imádságba hív minket.
Kit-kit oda, amire a leginkább szüksége van: Megtérésre, gyógyulásra, új
odaszánásra. Imádkozók sorfala között lépdelek át. Olyan ez, mint egy napfürdő,
látszik, mindenki megérintődik, aki átmegy az „aranykapun”.
Néhány dal, azután már lassan szedelőzködünk… Az épületből kilépve bársonyos narancsszínű
napkorong simogat a hűvösre váló délutánban. A levegőben van valami halvány
lebegés, mintha a természet is átélt volna velem együtt mindent...
Köszönjük Elizabeth, hogy eljöttél és megosztottad velünk önmagad!
Köszönjük mindenkinek, aki részt vett ennek a csodálatosan szervezett
konferenciának a létrejöttében!
Kereszty Klára
Kereszty Klára
